Jelentősége elsősorban a lakástextíliák terén érhető tetten, számos takaró, szőnyeg és bútorkárpit készül belőle. Számos kedvező tulajdonsága van, súlyának harmadát képes nedvességből felvenni anélkül, hogy nedves hatást keltene, mely páratartalmat a szellőztetéskor leadja, így mindig száraz, tiszta és puha marad. Lágy, rugalmas és puha anyag, nem köti meg a szennyeződéseket, könnyen tisztítható, nem vonzza a port, gyűrődés és kopásálló, továbbá tartósan és jól színezhető.

Emellett azonban rendkívül kényes anyag is, a közvetlen napfény komoly károsodást okoz rajta, hatására szilárdsága csökken és el is színeződhet, éppen ezért mindig óvni kell a közvetlen napfénytől, mert annak hatására sokat veszít élettartamából is.

A gyapjú jellemzően a provence-i, azaz a romantikus stílus alapanyaga. A provence-i stílusú otthonban kizárólag természetes anyagokat találni, jellemzői a világos színek és a romantikus minták, melyek a könnyed, finom nőiességet hangsúlyozzák. Színvilágát tekintve a pasztellszínek és a csigavonalat jellemzik, minden kicsit fakó, fáradt, egymással harmonizáló tónusok jellemzik, az olajzöldtől a pasztellszíneken át, gyakorlatilag minden tört szín a stílus része, azonban egyik szín sem lehet domináns.

Pamutból elsősorban fonal készül, amelyet a textilipar minden ágában felhasználnak. Emellett azonban alkalmas nemszőtt kelmék előállítására is, ebben az esetben lappá terített szálhalmaz formájában alkalmazzák.

A 100%-os pamut anyagok között is számos különbség van, azonban ezek mindegyike teljes mértékben bőrbarát, könnyen tisztítható. Egyik hátrányos tulajdonsága, hogy könnyen gyűrődik, azonban ma már utólagos vegyi kezeléssel előállítanak vasalásmentes anyagokat is.

A 100%-ban pamut alapanyagú bútorszövetek elsősorban skandináv és minimál típusú bútorokon ideálisak. A skandináv stílus alapelve a kevesebb néha több elve. Alapja a keresetlen egyszerűség, ami azonban nem összekeverendő a minimalizmussal. Jellemzői a nagy ablakok és a természetes alapanyagok. Jellemző tovább a letisztult színek, a fehér és a tört színek használata, illetve a természetes harmóniára, a nagy terekre való törekvés.

Ezzel szemben a minimál stílust az elegáns, egyszerű formák, a légies terek megalkotása jellemzi. Alapvető eleme a harmónia, a letisztult színek és formák, alapvető jellemzője, hogy a tér szolgálja az embert, így nem ritka a különböző funkciójú terek egybenyitása. Színvilága is korlátozott, komoly önfegyelmet kíván, alapvető színei a szürke, a földbarna és a fekete, melyek halvány színekkel kombinálhatóak.

A selyem napjainkban a klasszikus bútorszövetek kárpitja, luxust és eleganciát sugároz. Emellett azonban meglehetősen kényes anyag bútorszövetként. A klasszikus stílus képviselőjeként a selyem méltóságteljes külsőt kölcsönöz a bútoroknak, egy klasszikus stílusban berendezett otthon nyugalmat és fensőbbséget sugároz.

A klasszikus minták közé tartoznak a barokk minták, a részletgazdag, nagyméretű mintarendszerek, de kisebb bútorok esetén, ahol a nagyobb minták nem képesek érvényesülni, egy kellemes pasztellszínű sávozás is tökéletes választás lehet.

Igaz ugyan, hogy a klasszikus stílusban jellemző színek a bordó, a mélyzöld, vagy az arany, azonban nem szabad megfeledkezünk arról sem, hogy a stílus részét képezik a kellemes pasztellszínek is, mint a rózsaszín vagy a bézs.

A stílus megteremtéséhez elsősorban tágas terekre, nagy belmagasságra van szükség. Nem elég a bútorok, bútorszövetek harmonikus megválasztása, törekedni kell a megfelelő helykihasználásra is.

A selyem 30 fokos vízzel tisztítható, de kizárólag finom textíliákra ajánlott mosószerrel. A selyem nem nyúlik, nem bolyhosodik, nem engedi el a színét. Nem szükséges szárítani, elegendő hagyni, hogy magától megszáradjon. A selyem természetes anyag, a tisztítás nem vesz el semmit a szépségéből.

A műbőrök korábbi generációi esetében a felület a legtöbb esetben PVC volt. Ezzel szemben ezen modern textilbőrök felületét polyurethan-hab képezi, melyet a kívánt színre festenek, és különböző felületeket szimulálva printelnek.

A textilbőr minőségét az határozza meg, hogy a szövet felülete, egészen pontosan a fent említett PU réteg vastagsága jelenti. A gyengébb minőségű textilbőrök felülete már minimális használat után is lepereghet a hordozószövetről, elrepedezhet, megkophat, lefoghat, azaz engedheti a színét.

A gyengébb minőségű textilbőrön ha meghajlítjuk, él keletkezik, mely nem múlik el a kárpitozás során sem. A jó minőségű textilbőr lágy, nem túl kemény, de nem is nyúlik túlzottan, ráadásul nincs túlzott, erős műanyag szaguk.

A bútorszövet dörzsállóságának mértékegysége a MartinDale. A 14-15 ezres fordulat alatti bútorszövetek meglehetősen rossz minőségűek, a kiváló minőség 50-100 ezer MartinDale-nél kezdődik. Az igazán jó minőségű textilbőr tartós, kopásálló, jól tűri a nedvességet, könnyen tisztítható és ápolható, ráadásul gyakorlatilag minden elképzelhető színben kapható.

Tisztítása leginkább ablaktisztítóval oldható meg. A tisztítófolyadékkal permetezzük be a bútort, töröljük át papírkendővel vagy puha ruhával, végül pedig töröljük szárazra, így elkerülhető az anyag foltosodása.

A bútorbőr hazánkban szinte kizárólag marhabőrből készül. Elsősorban európai marhatenyészetekből származik, bár előfordul köztük tengerentúli is. A kettő közötti meghatározó különbség a bőrökön megjelenő természeti jegyek, melyek származhatnak rovarcsípésektől, más állatok szarvától vagy éppen tüskéktől. A tengerentúli bőrökön jelentősen több ilyen jegy található, hiszen az állatokat ott szabadabban tartják.

A marhabőr teljes vastagságában nem dolgozható fel, így előállítása során az első tisztítást követően rétegekre hasítják. Bútorok kárpitozására a legfelső réteget, az úgynevezett színbőrt használják fel, ugyanis ez a réteg a többinél finomabb, lágyabb és ellenállóbb. Megjegyzendő, hogy a bőrön észlelhető hibák nem befolyásolják annak tartósságát, pusztán egyedivé teszik azt.

A bőr bútorok rendszeres ápolást, törődést igényelnek, hogy valóban hosszú életűek legyenek. A bőr felületek ápolásához és tisztításához kizárólag bőrápoló szereket szabad használni, ugyanis ezek biztosítják a hosszú élettartamot, rugalmassá teszik a bőrt és felfrissítik annak színeit.

A bőr száraz és meleg helyiséget igényel, 50-70%-os páratartalommal. Pórusainak köszönhetően az anyag gyakorlatilag lélegzik, a szellőzés biztosítása érdekében a pórusok átjárhatóságát puha kefés tisztítással biztosítsuk.

Ha úgy döntünk, új kárpitot rakatunk ülőgarnitúránkra, ágyunkra, vagy más bútorunkra, számos lehetőség nyílik meg előttünk. Ragaszkodhatunk a megszokott színekhez, mintákhoz és anyagokhoz, de a kárpitozás remek alkalom arra, hogy kipróbáljunk valami újat, megpróbáljuk feldobni a lakás berendezését azzal, hogy más színű, más mintájú huzatot kérünk a felújítás alatt álló bútorra.

Az anyag kiválasztására is érdemes figyelmet fordítani, hiszen nagyon fontos, hogy a bútor továbbra is kényelmes és strapabíró legyen, valamint maximálisan ellássa a feladatát. Egy kanapé esetében például nem biztos, hogy egy vékony anyag túl jó választás lenne, hiszen könnyen elszakadhat, akár csak attól, hogy ráülünk. Ugyanez igaz az ágy, a fotelek vagy a székek esetében – érdemes vastag, ellenálló anyagot kérni.

A színeknek csak a fantáziánk szabhat határt, azonban ezeknél is érdemes átgondolni, hogy milyen külső hatásoknak van kitéve az adott bútor: ha kertben használt asztalokat és székeket szeretnénk kárpittal bevonni, nem biztos, hogy jó ötlet, ha fehér anyagot használunk, mivel kint könnyen összekoszolódhat. A konyhában is praktikusabbak a sötét színű kárpitok, amelyeken kevésbé látszanak meg a különböző foltok.