Legelőször eltávolítják a régi kárpitot, szivacsot, illetve minden olyan kárpitos anyagot, ami az idők folyamán tönkrement, elhasználódott. A bútor favázát megerősítik, ezt tehetik ragasztással, vagy akár csavarok segítségével is, lényeg, hogy statikailag bírja a gyűrődést a megújuló bútor (természetesen a fém, vagy egyéb anyagból készült vázakat is meg kell erősíteni). A kárpitos bútor szerkezeti munkálataihoz tartozik még a hevederezés (erős szalagok keresztirányú fonatával stabilizálják a vázat), valamint a rugózat kialakítása, ez adja majd a fekvő-, vagy ülőfelület formáját.

Az úgynevezett shoppolás folyamata közben a kárpitos szivaccsal látja el a bútor azon részeit, amik ezt indokolják kényelmi, vagy esztétikai szempontból. Értelemszerűen a bútor karfája mindenképpen el lesz látva szivaccsal, de mivel a tömőanyagnak is komoly szerepe van a bútor formájának kialakításában, tetszés szerint tulajdonképpen bárhova rakható. A kárpitos szivacs eldolgozását követően a kárpitos vászonnal vonja be a felületeket, ami után jöhet a tényleges, közértelemben vett klasszikus kárpitozás. A szakzsargonban behúzásnak nevezett munkafolyamat során az előre kiválasztott bútorszövetet ráfeszítik a bútorra, és azt a kárpitos tűzőgéppel rögzíti. Végül – főleg antik bútoroknál – előfordulhat még a díszítőelemek javítása, a bútor díszítése.

A fentiekből is kitűnik, hogy egy bútor kárpitozása nem gyerekjáték, a különböző anyagok és kárpitos kellékek miatt jobb, ha szakemberre bízzák a kedvenc bútoruk kárpitozását.