A családi örökségen nem érdemes kísérletezni, mert nem sok garancia van a sikerre, de ha mindenképp égünk a vágytól, hogy próbálkozzunk, létezik pár trükk és van lehetőség a gyakorlásra is. Ehhez elég egy leselejtezésre ítélt szék és a szükséges eszközök, így máris belevághatunk.

Ha szeretnénk az alapból jó állapotú, de díszítésében elavult szék kárpitozását kicserélni, akkor az egyik első lépés az, hogy kiválasszuk, milyen kárpittal helyettesítsük a régit. Amikor megtörtént a kiválasztás és bevásároltunk a megfelelő kárpitból, jöhet a régi kárpit bontása: nem kell az egészet lecsupaszítani a vázig, főleg hogy az már komoly, szakértőt igénylő munka. Mi most csak kárpitot cserélünk, amihez szeg- és kapocsszegkihúzó kell.

A szegkihúzó segítségével kilazítom és kihúzom a szeget a székből, miközben ügyelek arra, hogy ne sértsem meg a falcot az eszközzel. A bontás végeztével lecsiszoljuk a székeket és ha szükséges, újrafényezzük a fát. A régi kárpit segítségével kivágjuk az új kárpitból a székre illeszthető formát, amit pontosan a helyére illesztünk és behajtogatjuk, elsimogatjuk a széleit. Érdemes külön figyelmet fordítani a mintára, aminek a kifeszítések és simítások ellenére is szépen a helyén kell maradnia, ebben sokat segít, ha körbetűzöm a szövetet.

Ezután jöhet a visszaszegelés, aminek során folyamatosan feszíteni, simítani kell az anyagot, nehogy a minta szétcsússzon vagy ránc keletkezzen valahol. Ekkor van a legnagyobb esély a hibázásra, ezért erre nagyon oda kell figyelni és rendkívüli alapossággal kell eljárni.

Ha ügyesek vagyunk, az újonnan kárpitozott szék látványa meghálálja a munkánkat, azonban jól kivehető, milyen aprólékosságot és időmennyiséget kíván a munka, ezért ha tehetjük, inkább szakértő segítségét kérjük az ilyen esetekhez.