Ha komoly sérülések keletkeznek az anyagon, van más megoldás is, mint hogy új széket keressünk a régi helyére – ez egyébként is igen nehéz lehet, hiszen olyat kellene találnunk, amely nem lóg ki a többi közül. Ehelyett akkor járunk a legjobban, ha a széket kárpitos műhelybe visszük, hogy a szakemberek gyorsan és könnyen le tuják cserélni a károsodott bútorszövetet.

Maga a szerkezet ilyenkor természetesen megmarad, nem fog tehát kilógni a többi szék közül, továbbra is illeszkedni fog külsejében a többi bútordarab stílusához. Ugyanakkor itt is jelentős szempont a tökéletes anyag meglelése, hiszen nem rakhatunk lakásunkba elütő darabot. Ez azonban nem jelenthet problémát, hiszen több ezer lehetőség közül választhatjuk ki a megfelelő színt, mintát és anyagot. Újjávarázsolhatjuk akár komplett székkészletünket annak az árnak a töredékéért, amit az új székekért kérnének bármely bútoráruházban.

A székkárpitozás hatékony lehetőséget kínál arra, hogy olcsón és egyszerűen új színt vihessünk a lakásba, vagy kijavítsuk a sérüléseket.

Itt kerül a képbe a beltéri kárpitozás. A kárpitozás egy gyorsan, a szakemberek által egyszerűen elvégezhető folyamat, amely révén úgy dekorálhatjuk ki lakásunk belső terét, ahogyan csak akarjuk.

A kárpitozáshoz rengeteg féle anyagot felhasználhatunk – lehet olyan egyszerű és könnyű, akár a vászon, vagy kifinomult, mint a selyem. Kárpitozhatjuk a falakat, a mennyezetet, az ajtókat, így tökéletes harmóniát hozhatunk létre, egy olyan életteret, ahol minden egyes négyzetcentimétert saját ízlésünknek megfelelően formáltunk.

A szakemberek által elvégzett kárpitos munka előnye, hogy tartós, időtálló dekorációt nyerünk általa, amellyel nem csak felújíthatjuk a kopott ajtókat és falakat, de akár a sérüléseket is könnyedén és igen olcsón elfedhetjük.

Ezen felül is vannak előnyei a beltéri kárpitozásnak. A kárpitozott falak egyrészt hosszabb távon képesek visszahozni árukat, a kárpitozás alá ugyanis könnyedén illeszthetünk szigetelést is. A hőszigetelt falak segítségével nagymértékben lefaraghatjuk energiaköltségeinket.

És nem csak a hőt vagy a hűvöset tarthatjuk bent, de arra is lehetőségünk van, hogy különleges szivacsok beépítésével hangszigeteltté tegyük helyiségeinket. Így többé nem kell attól sem tartanunk, hogy a hangos zene vagy zajok zavarnak majd másokat.

A beltéri kárpitozás segítségével egyedivé, hangszigeteltté tehetjük lakásunkat, visszafoghatjuk a fűtésre fordított költéseket, és mindezt anélkül tehetjük meg, hogy pénztárcánk nagyon megsínylené.

Jelentősége elsősorban a lakástextíliák terén érhető tetten, számos takaró, szőnyeg és bútorkárpit készül belőle. Számos kedvező tulajdonsága van, súlyának harmadát képes nedvességből felvenni anélkül, hogy nedves hatást keltene, mely páratartalmat a szellőztetéskor leadja, így mindig száraz, tiszta és puha marad. Lágy, rugalmas és puha anyag, nem köti meg a szennyeződéseket, könnyen tisztítható, nem vonzza a port, gyűrődés és kopásálló, továbbá tartósan és jól színezhető.

Emellett azonban rendkívül kényes anyag is, a közvetlen napfény komoly károsodást okoz rajta, hatására szilárdsága csökken és el is színeződhet, éppen ezért mindig óvni kell a közvetlen napfénytől, mert annak hatására sokat veszít élettartamából is.

A gyapjú jellemzően a provence-i, azaz a romantikus stílus alapanyaga. A provence-i stílusú otthonban kizárólag természetes anyagokat találni, jellemzői a világos színek és a romantikus minták, melyek a könnyed, finom nőiességet hangsúlyozzák. Színvilágát tekintve a pasztellszínek és a csigavonalat jellemzik, minden kicsit fakó, fáradt, egymással harmonizáló tónusok jellemzik, az olajzöldtől a pasztellszíneken át, gyakorlatilag minden tört szín a stílus része, azonban egyik szín sem lehet domináns.

Pamutból elsősorban fonal készül, amelyet a textilipar minden ágában felhasználnak. Emellett azonban alkalmas nemszőtt kelmék előállítására is, ebben az esetben lappá terített szálhalmaz formájában alkalmazzák.

A 100%-os pamut anyagok között is számos különbség van, azonban ezek mindegyike teljes mértékben bőrbarát, könnyen tisztítható. Egyik hátrányos tulajdonsága, hogy könnyen gyűrődik, azonban ma már utólagos vegyi kezeléssel előállítanak vasalásmentes anyagokat is.

A 100%-ban pamut alapanyagú bútorszövetek elsősorban skandináv és minimál típusú bútorokon ideálisak. A skandináv stílus alapelve a kevesebb néha több elve. Alapja a keresetlen egyszerűség, ami azonban nem összekeverendő a minimalizmussal. Jellemzői a nagy ablakok és a természetes alapanyagok. Jellemző tovább a letisztult színek, a fehér és a tört színek használata, illetve a természetes harmóniára, a nagy terekre való törekvés.

Ezzel szemben a minimál stílust az elegáns, egyszerű formák, a légies terek megalkotása jellemzi. Alapvető eleme a harmónia, a letisztult színek és formák, alapvető jellemzője, hogy a tér szolgálja az embert, így nem ritka a különböző funkciójú terek egybenyitása. Színvilága is korlátozott, komoly önfegyelmet kíván, alapvető színei a szürke, a földbarna és a fekete, melyek halvány színekkel kombinálhatóak.

A selyem napjainkban a klasszikus bútorszövetek kárpitja, luxust és eleganciát sugároz. Emellett azonban meglehetősen kényes anyag bútorszövetként. A klasszikus stílus képviselőjeként a selyem méltóságteljes külsőt kölcsönöz a bútoroknak, egy klasszikus stílusban berendezett otthon nyugalmat és fensőbbséget sugároz.

A klasszikus minták közé tartoznak a barokk minták, a részletgazdag, nagyméretű mintarendszerek, de kisebb bútorok esetén, ahol a nagyobb minták nem képesek érvényesülni, egy kellemes pasztellszínű sávozás is tökéletes választás lehet.

Igaz ugyan, hogy a klasszikus stílusban jellemző színek a bordó, a mélyzöld, vagy az arany, azonban nem szabad megfeledkezünk arról sem, hogy a stílus részét képezik a kellemes pasztellszínek is, mint a rózsaszín vagy a bézs.

A stílus megteremtéséhez elsősorban tágas terekre, nagy belmagasságra van szükség. Nem elég a bútorok, bútorszövetek harmonikus megválasztása, törekedni kell a megfelelő helykihasználásra is.

A selyem 30 fokos vízzel tisztítható, de kizárólag finom textíliákra ajánlott mosószerrel. A selyem nem nyúlik, nem bolyhosodik, nem engedi el a színét. Nem szükséges szárítani, elegendő hagyni, hogy magától megszáradjon. A selyem természetes anyag, a tisztítás nem vesz el semmit a szépségéből.

A műbőrök korábbi generációi esetében a felület a legtöbb esetben PVC volt. Ezzel szemben ezen modern textilbőrök felületét polyurethan-hab képezi, melyet a kívánt színre festenek, és különböző felületeket szimulálva printelnek.

A textilbőr minőségét az határozza meg, hogy a szövet felülete, egészen pontosan a fent említett PU réteg vastagsága jelenti. A gyengébb minőségű textilbőrök felülete már minimális használat után is lepereghet a hordozószövetről, elrepedezhet, megkophat, lefoghat, azaz engedheti a színét.

A gyengébb minőségű textilbőrön ha meghajlítjuk, él keletkezik, mely nem múlik el a kárpitozás során sem. A jó minőségű textilbőr lágy, nem túl kemény, de nem is nyúlik túlzottan, ráadásul nincs túlzott, erős műanyag szaguk.

A bútorszövet dörzsállóságának mértékegysége a MartinDale. A 14-15 ezres fordulat alatti bútorszövetek meglehetősen rossz minőségűek, a kiváló minőség 50-100 ezer MartinDale-nél kezdődik. Az igazán jó minőségű textilbőr tartós, kopásálló, jól tűri a nedvességet, könnyen tisztítható és ápolható, ráadásul gyakorlatilag minden elképzelhető színben kapható.

Tisztítása leginkább ablaktisztítóval oldható meg. A tisztítófolyadékkal permetezzük be a bútort, töröljük át papírkendővel vagy puha ruhával, végül pedig töröljük szárazra, így elkerülhető az anyag foltosodása.

A bútorbőr hazánkban szinte kizárólag marhabőrből készül. Elsősorban európai marhatenyészetekből származik, bár előfordul köztük tengerentúli is. A kettő közötti meghatározó különbség a bőrökön megjelenő természeti jegyek, melyek származhatnak rovarcsípésektől, más állatok szarvától vagy éppen tüskéktől. A tengerentúli bőrökön jelentősen több ilyen jegy található, hiszen az állatokat ott szabadabban tartják.

A marhabőr teljes vastagságában nem dolgozható fel, így előállítása során az első tisztítást követően rétegekre hasítják. Bútorok kárpitozására a legfelső réteget, az úgynevezett színbőrt használják fel, ugyanis ez a réteg a többinél finomabb, lágyabb és ellenállóbb. Megjegyzendő, hogy a bőrön észlelhető hibák nem befolyásolják annak tartósságát, pusztán egyedivé teszik azt.

A bőr bútorok rendszeres ápolást, törődést igényelnek, hogy valóban hosszú életűek legyenek. A bőr felületek ápolásához és tisztításához kizárólag bőrápoló szereket szabad használni, ugyanis ezek biztosítják a hosszú élettartamot, rugalmassá teszik a bőrt és felfrissítik annak színeit.

A bőr száraz és meleg helyiséget igényel, 50-70%-os páratartalommal. Pórusainak köszönhetően az anyag gyakorlatilag lélegzik, a szellőzés biztosítása érdekében a pórusok átjárhatóságát puha kefés tisztítással biztosítsuk.

Az alappárnázás, vagyis a soppolás során a töltelékanyagot elsőként a bútor szélein kell felhelyezni, ezt követően pedig az ülés közepén kell elhelyezni úgy, hogy ráülésnél a rugót ne lehessen érezni. A töltelékanyag behelyezésekor törekedni kell arra, hogy az anyag mindenhol egyforma vastagságú legyen.

A felsőpárnázás, más néven pikírozás lényege, hogy a meglévő anyagokra újabb töltelékanyagot helyezünk, mellyel véglegesítjük az ülés formáját, kialakítjuk a párnázat vonalát és eltüntetjük az esetleges egyenetlenségeket. A felsőpárnázásnak köszönhetően az ülésfelület egyenletes sima, kényelmes és puha lesz.

Töltőanyagként kárpitozáskor használható flíz. Ez készülhet 100% poliészterből, pamutból vagy gyapjúból. Ez a töltőanyag a kereskedelmi forgalomban tekercses kiszerelésben kapható. Vastagságát tekintve 5-6 millimétertől 30-32 milliméterig terjedhet, szélessége általában 150-210 centiméter.

A flízek alkalmasak még a bútorkárpitozás mellett párnák és paplanok töltésére, bélésanyagként és párnázó anyagként. A flíz egyéb elnevezései közé tartozik a doha és a bondtex. Emellett töltőanyagként használható még a vatelin, másik nevén töltővlies, illetve töltőgolyók.

A kárpitosmunkákhoz leggyakrabban használt hevedernek kender az alapanyaga, és 3-10 centiméter közötti szélességben gyártják. Magyarországon az 5,5 centiméter, illetve a 6,5 centiméter szélességű heveder a legkedveltebb a kárpitosok körében.

Minőségét tekintve a jobb minőségű, azaz sűrűbb szövésű és így erősebb hevedereket „A” jelzéssel látják el. Ezzel szemben a „B” jelzésű anyagok ritkább szövésűek, jelentősen gyengébbek, így kizárólag olyan helyeken használhatóak fel, ahol kisebb feszítés éri őket.

A hevederek minőségét jelezhetik az anyagba szövött színes kenderfonalak is. A kenderfonalból készülő kárpitoshevederek egyszínűek, vagy középen csíkozottak. A csíkozás lehet piros vagy kék.

Létezik továbbá úgynevezett redőnyheveder, mely egy 2,3 centiméter széles, vászonkötésű kettős szövet. Emellett léteznek fémszalagok és fémhuzalok, melyeket azonban kizárólag az olcsóbb, kevésbé jó minőségű tömegmunkákhoz használnak.

Ezekkel szemben a hullámheveder minőségi bútorok gyártására alkalmas, rugalmas, edzett acélhuzalból készül, melyet úgynevezett U-szegekkel vagy kapcsokkal rögzítenek a bútorállványhoz. Használatával feleslegessé válik a rugók beépítése.

A legmodernebb hevederek a gumiszalag-hevederek, melyek megjelenése új lehetőségeket biztosít a hevederrendezésben. A gumihuzalok 4-12 milliméter vastagságúak, és többnyire műselyem fonallal tekercselik őket. A gumiszalagok 0,5 centiméter vastagságúak, szélességük pedig 3-6 centiméter.

A kárpitos kapcsok szerepe a vásznak rögzítése, éppen ezért számos különböző típusuk létezik, melyek mindegyike a megadott kárpitanyaghoz, illetve segédvászonhoz használatos.

A kárpitos díszszegek ezzel szemben nem elsősorban az anyagok rögzítését szolgálják, hanem a díszítést, a kiválasztott stílus karakterének megerősítését. A díszszegek használhatóak bútorok és ajtók kárpitozása esetén egyaránt. A natúr díszszegek általában 1000 darabos kiszerelésben kaphatóak, a különleges fejűek pedig egyedi kiszerelésben vagy akár egyesével is megvásárolhatóak.

A megfelelő díszszeg megválasztása nem csak a bútorra, illetve az ajtóra tervezett kárpit anyagának és mintázatának függvénye. Fontos szempont például restaurálás, vagy antik bútor kárpitcseréje esetén, hogy a díszszeg illeszkedjen a bútor stílusához. A díszszeg ugyanis, szemben a kapoccsal, jól látható helyre kerül, így egy rosszul megválasztott díszszeg teljes mértékben tönkreteheti az összhatást. Létezik számos színben és méretben, az egyszerű, minta nélküli fényes és matt szegektől kezdve a különböző metszett és díszes szegekig rengeteg típusa kapható.

A kárpitos kapcsok és díszszegek tehát fontos kellékek kárpitcsere és restaurálás során. Előbbiek jellemzője, hogy gyakorlatilag láthatatlanok, míg utóbbiak jelentősége éppen láthatóságukban rejlik.