Kárpitos24 » Bútor restaurálás

Biedermeier bútorok

karpitos24 — Tue, 01 Jul 2014 22:53:05 +0000

A kárpitozás története során a biedermeier korszak kiemelt jelentőséggel bírt; a reneszánsz idején virágzásnak indult mesterség a 19. század elején új lökést kapott annak köszönhetően, hogy Georg Junigl 1822-ben szabadalmaztatott egy új eljárást.

Junigl módszere tökéletesítette a bútorkárpitozást, a vasrugó segítségével pedig nemcsak kényelmesek és divatosak lettek a korabeli ülő- és fekvőalkalmatosságok, hanem ugrásszerűen megnőtt a kereslet is utánuk. A polgári lakásokban egymás után jelentek meg a kárpitozott bútorok, a biedermeier újításai pedig egészen a 20. század közepéig használatosak maradtak. Ez alatt a mintegy bő másfélszáz év alatt a biedermeier eljárásai bejárták a világot és egymás után hódították meg a tehetősebb és feltörekvő családok otthonait.

A biedermeier a maga korában leginkább csak a Habsburg-birodalom területén virágzott, a szó pedig egy utólagos elnevezés volt és egy bútor-, illetve berendezői stílust jelölt. Ebből is látszik, hogy bár a biedermeier fellelhető a művészet bármely ágában, mégis a bútor volt a fő stílusa.

Újat, érdekeset és maradandót alkotott, szellemi előzménye pedig a empire berendező kultúra volt, amely a hatalom erejét igyekezett sugallni. Azonban míg az empire hivalkodó és elkápráztató volt, addig a biedermeier nagy figyelmet fordított a kényelmére, az otthonosságra és az egyszerűségre.

A biedermeier kedvence a fa természetes színe volt, és szemben az empire-ral inkább a polgári lakások belső terének hangulatát emelte. Jelentős különbség volt az is, hogy a polgári háziasszonyoknak egészen más, mondhatni funkcióközpontú igénye volt.

A biedermeiernél nőtt a forma jelentősége, átalakultak a székek, ágyak és asztalok: a széktámlák változatosak lettek, a fiókkészítés tovább tökéletesedett, az ágyról eltűntek a baldachinok, a lakószobában pedig az ülőgarnitúra lett az együttlétek központja.

Reneszánsz bútorok

karpitos24 — Tue, 01 Jul 2014 22:51:41 +0000

Bár a kárpitozás már korábbi időkben is megjelent, első fénykorát a mesterség a reneszánsz idején érte, amikor egyrészt szakma lett, másrészt elterjedt módszer a bútorok esetében. A reneszánsz idején jelent meg az első komolyabb igény, hogy az emberek kényelmes, kárpitozott üléseken üljenek a kemény és kényelmetlen faládák, székek helyett.

Az Itáliából az 1600-as években induló reneszánsz tehát a bútorok történelmében is egyfajta újjászületés volt, amely új stílusirányzatot teremtett. A reneszánsz a római és a görög építészeti stílusait fejlesztette tovább, az egyik legnagyobb vívmánya pedig a napjainkig rendkívül népszerű intarziakészítés volt.

Bár a reneszánsz nem a bútorokra épített és nem az ülő-, fekvőalkalmatosságok esetében próbált elsődlegesen újítani, mégis számtalan friss megoldást szült (elég csak a terjedő kárpitos megoldásra gondolni). A korszak asztalai leginkább esztergált lábú lábösszekötős darabok voltak; a lábak egyszerű vagy oszlopszerű lábak volt. A székek esetében a támla nélküli változat volt a népszerű, ezeknek a lába X-et formázott és összecsukhatóak voltak. Emellett készültek támlás, valamint négylábú alsó lábösszekötős székek is, ezeket azonban igyekeztek a szokásosnál is jobban díszíteni.

A reneszánsz szekrények kéttestűek voltak, az irányzat pedig kiemelt figyelmet fordított a párkányzatokra, pilaszterekre, díszlécekre és díszítésekre. Az ágyaknál fontos volt az, hogy a bútor a tér középpontjába kerüljön, ezért azt gazdagon díszítették, a fejtámla pedig magas volt.

Antik bútorok kárpitozása

karpitos24 — Tue, 01 Jul 2014 22:48:14 +0000

Egy antik bútor kárpitozása több okból kifolyólag is megtörténhet: a darab fontos emlék számunkra, esetleg kiemelt szereplője a családi hétköznapoknak, vagy csupán elégedetlenek vagyunk a kínálattal és új vásárlása helyett inkább a régi kanapé, fotel vagy ágy felújítása mellett döntünk.
Bármelyik ok is húzódik meg a háttérben, az antik bútorok kárpitozása még a szokásosnál is nagyobb odafigyelést és tapasztalatot igényel a mestertől. A kárpitosnak nemcsak a modern eljárásokat kell ismernie, de tisztában kell lennie a hagyományos módszereket illetően is, hogy minden bútort a megfelelő módon tudjon javítani. A külső huzat cserélése (áthúzása) mellett szükséges lehet a rugózat kicserélése és a statikai megerősítés is, ennek eldöntésére azonban fontos az adott bútor megtekintése.
Ha egy antik bútor felújítása mellett döntünk, akkor a kárpitos egy díjtalan helyszíni felmérés keretében, ritkábban egy online árajánlatkérést követően elmondja a legfontosabb tudnivalókat. Egy antik bútor szakszerű kárpitozása néha teljes asztalosmunkát, fényezést, a tömőanyagok teljes cseréjét és minőségi kárpittal történő bevonását is jelentheti, ezért valószínűleg nem ez lesz a legolcsóbb kárpitosmunka.
A végeredmény azonban kárpótol, hiszen stílusos, elegáns és kényelmes bútort kapunk vissza a mestertől, amely harmonizál otthonunk belsejével.

Legyen szó ülőgarnitúráról, kanapéról, franciaágyról, irodabútorról vagy fotelről, a gyors és pontos munkavégzés mellett legalább ennyire fontos a garancia is, amit a mester vállal.

Megéri megjavíttatni a régi bútort

karpitos24 — Tue, 01 Jul 2014 19:36:13 +0000

Sok ember ragaszkodik a régi, megszokott bútoraihoz, talán azért, mert azt a stílust kedveli, de az is lehet, hogy az adott darab régi családi örökség, esetleg egy drága antik bútor. Az idő és a használatból adódó külső hatások természetesen ezeket a bútorokat is kikezdik, ilyenkor ezeket is újra kell kárpitozni, esetleg restaurálásra is szükség lehet. Ez egy komolyabb művelet, nem minden kárpitos vállalja, de lehet találni megbízható szakembereket, akik ismerik a szükséges eljárásokat, és még a legrégebbi bútorokat is képesek újjá varázsolni.

A régi és antik bútorok javíttatása és restaurálása sokszor nem kevés pénzbe kerül, az erre fordított összegből akár újat is vehetnénk, azonban ez nem mindig jó ötlet. A mai bútorok ugyanis jóval kevésbé tartósak, mint a régiek, sokan állítják, hogy a régen gyártott bútorok jobb minőségűek, strapabíróbbak, tovább bírják. Egy ilyen jól bevált bútort ezért nem feltétlenül érdemes kidobni, sokszor nagyon is megéri pénzt áldozni arra, hogy egy jó szakember helyrehozza a hibáit.

A bútorok restaurálása magában foglalja a kárpit cseréjét. Természetesen a tulajdonos dönti el, hogy milyen anyagot szeretne látni a bútorán, de érdemes figyelembe venni annak stílusát a választáskor. Az antik bútorokon a bőr mutat a legjobban, ez kissé drága ugyan, de kár lenne egy gyönyörű darabot elrontani azzal, hogy egy olcsó anyagot választunk rá, ami nem is illik hozzá. A javítás során a bútor szerkezeti részét, ha szükséges, pótlással, fafaragással, megerősítéssel, enyvezéssel oldják meg. Felületkezelés során lakkozást vagy politúrozást alkalmaznak. A politúrozás nemesebb felületet képez, viszont drágább művelet, mivel hosszadalmasabb, körültekintőbb munkát követel meg, cserébe viszont jóval esztétikusabb hatás érhető el.